Tizedik alkalommal adták át a Bolyai-díjat, amelyet 20 évvel ezelőtt azzal a céllal hoztak létre az alapítók, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást, a tudományt és a tudósokat, így biztosítva az őket megillető társadalmi elismertséget; a díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén. Az idei évben Barabási Albert László hálózatkutatót tartotta érdemesnek a 15 tagú független bizottság az elismerésre.
A Bolyai János Alkotói Díj egy civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott, alapítványi elismerés, amely alapítása óta Magyarország egyik legnagyobb tekintélyű tudományos díjává vált. A Bolyai-díjat kétévente kapják meg a magyar tudományos élet azon kiemelkedő alakjai, akiket a mindenkori köztársasági elnök védnökségével működő díjbizottság egyöntetűen érdemesnek tart 100 000 euróval járó elismerésre.
Az elismerésre érdemes személyek kiválasztásánál nagyon fontos szempont – kifejezve a Bolyai-díj multidiszciplináris jellegét –, hogy a tudományágak minél szélesebb köre legyen képviselve a díjazottak között. Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia egyik jelenlegi alelnöke, Dr. Freund Tamás neurobiológus kapta 2000-ben, majd őt követte Dr. Roska Tamás informatikus, Dr. Bor Zsolt fizikus, Dr. Lovász László matematikus, Dr. Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, Dr. Perczel András vegyész, Dr. Nusser Zoltán neurobiológus és Pál Csaba biológus. A 2017-es év díjazottja É. Kiss Katalin nyelvész volt, aki egyben az első női Bolyai-díjas.
A Bolyai-díj nyerteséről egy tizenöt tagú, független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök vagy személyes delegáltja, további tizennégy tagjának felét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, másik felét pedig a Bolyai-díj Alapítvány alapítói delegálják. A díjat a korábbi évekhez hasonlóan, az idén is ünnepélyes keretek között adta át a Magyar Tudományos Akadémia épületében Áder János köztársasági elnök május 29-én.
Az idei év díjazottja egy valódi polihisztor, Barabási Albert László. Fiatalként szobrászattal is foglalkozott, egyetemi tanulmányait azonban a fizika területén végezte a Bukaresti Egyetem, az ELTE, később pedig a Boston University hallgatójaként. Áttörő sikereit végül a hálózatkutatásban érte el, amivel immáron több, mint húsz éve foglalkozik. Olyan innovatív publikációk fűződnek a nevéhez, mint a The Diameter of the WWW, A hálózatok tudománya, vagy épp a Villanások – a jövő kiszámítható. Legújabb munkájában, melynek címe A képlet – a siker egyetemes törvényei, az elismertség szabályszerűségeit írja le egzakt paraméterekkel és meglepő pontossággal.
„A hasonló elismerések rendkívül ösztönzően hatnak a tudományokra és művelőikre, hiszen bizonyítják a tudomány fontos helyét a társadalomban, és azt is, hogy a rengeteg befektetett munkának és erőfeszítésnek van egy, a tágabb társadalom által is értelmezhető gyümölcse. Megtisztelő, hogy részese lehetek a kitüntetettek nagyra becsült közösségének” – nyilatkozta Barabási Albert László, a Bolyai-díj idei győztese.
„Barabási Albert László munkássága úttörőnek számít a hálózatkutatás területén, világszerte figyelemmel kísérik publikációit. Ugyanakkor olyan témákat boncolgat, amik egy szélesebb közönség számára is izgalmasak lehetnek. A Bolyai-díj célja a kezdetektől az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz az akadémikus közeget és a közéletet, erre pedig remek lehetőség, ha nyilvánosságot adunk a hasonló kutatóknak és kutatásaiknak” – mondta el Dr. Szabó Gábor, a Bolyai-díj Kuratóriumának elnöke az eseményen.
